Ízelítő:

Íme egy kis ízelítő, mert nem tudtam befejezni a fejezetet... :$ Nem ígérek most már semmit, de szerdán szeretném feltenni! Ne utáljatok nagyon! :$

És egy nagyon rossz hír: mivel kezdődik a suli, más néven a purgatórium, nagyon kevés időm lesz írni, főleg az első 2 és fél hónapban, mert tanfolyamokra is fogok járni… :S Szóval azt szeretném mondani, hogy nem akarom szüneteltetni a blogot, de írni sem fogok tudni… Tehát a türelmeteket kérem, és majd megpróbálok néha egy-egy fejit összehozni! :)

Szeretlek titeket és sok szerencsét az iskolához!

 

 

-          Nézz rám! – Hallottam meg a hangját, és éreztem, hogy a szája az enyémet súrolta. Megráztam a fejemet. – Nem akarok őrültséget csinálni, szóval nézz rám!

Kinyitottam a szemeimet, és belenéztem a dühösen kavargó fekete örvénybe. Éreztem az illatát, ahogy a teste nekem feszült, és furcsa mód vágyódni kezdtem utána, nem pedig félni tőle.

-          Meg is halhattál volna – tört fel morgás a torkából. Mélyen beszívtam a tüdejéből kiáramló levegőt. Teljesen elkábított.

-          Nem voltam veszélyben – ismételtem meg magamat, mire hozzám préselte magát.

-          És ha mégis? – morogta az ajkaimra. Kezdtem azt érezni, hogy az előbbi heves kitörése, nem szimplán a dühéből eredt. – Mit tehettem volna, ha hazajövök és te halott vagy?

-          Nem történt volna ilyen – ellenkeztem, és megráztam a fejemet. Ezzel hozzádörgölőztem Edwardhoz, és a száját megéreztem az enyémen. Elhúzódott, és a nyelvével körberajzolta az ajkaimat.

-          Edward – morogta valaki hangosabban, és szerelmem hirtelen eltűnt a látóteremből.